Elöljáróban csak annyit, hogy az alant leírtak nem iskolánk egy átlagos osztályával történtek meg, és ez csak nagy idézőjelek között nevezhető osztálykirándulásnak. Egyrészt az osztály több mint 10 százaléka nem is vett részt rajta, másrészt inkább hívnám egy (nagy) baráti társaság hétvégi összeröffenésének, annyi különbséggel, hogy volt egy tanár, és egy felnőtt akik úgymond vigyáztak ránk.
A 11.I osztály osztálykirándulása május 19-22-ig tartott.
Egy dolog biztos. A jelenlegi osztályom az eddigi legjobb osztály, aminek valaha tagja voltam.
Bár érdeklődési körünk eltér (van köztünk egy csomó leendő katona, rádiós műsorvezető, majdani pszichológus, stb...), de ennek ellenére nagyon jól megvoltunk egy 26 férőhelyes jurtában 2 napon keresztül (azért írok két napot, mert péntek délután érkeztünk, szombaton ott voltunk, majd a csoport azon fele, aki fel tudott kelni vasárnap, az még korán reggel hazament). Ahogy az osztálykirándulásokon lenni szokott, ételből meglehetősen kevés, italból pedig irreálisan sok volt :) Ez persze nem azt jelentette, hogy nem volt köztünk teljesen tudatánál lévő ember, de az azért elárul valamit, hogy az első kieső az érkezésünk után 1 órával "hirtelen nagyon fáradt lett", és elaludt... Ez után azonban meglehetősen nyugodtan zajlott a hétvége, mondanom sem kell miért. Ez persze főleg azoknak kedvezett akik nem ittak, mert teljes lelki nyugalommal röhöghettek azokon, akik nem biztos, hogy tudták miről is beszélnek. (Idézetek a poszt végén x) )
A nap 24 órájában szóltak az elmebetegnek is csak erős jóindulattal nevezhető "zenék" (röviden zajok). Érzésem szerint az még nem is lett volna furcsa a többi, jól megérdemelt pihenését töltő embernek, ha az ilyen zenék csak naponta egy bizonyos ideig szólnak, de egy idő után némelyikük elég furcsán nézett, főleg azért, mert már reggeli közben is ilyen stílusú zaj tombolt a jurtánkban, a vacsoráról nem is beszélve.
Egy kis kitérő. Hadd meséljem el, hogy lett a melegvizes medencéből garázs...
Kezdem az elején. Szóval, természetesen a jurtáktól nem messze (egy gusztustalan rózsaszínű karszalag viselésének ellenében) még fürdeni is lehetett. Ugyan csak két medence volt, amit 10 év felettiek is használhattak, de hamarosan az osztály közel 90 százaléka a kicsi, (félig)fedett, melegvizes medencébe tömörült, melynek eredménye egy félig üres medence (abban a (természetesen a fedett) felében voltunk mi), és egy meglehetősen tágra nyílt szemekkel folyamatosan minket pásztázó úszómester lett. Mellesleg később nevet is adtunk a medencének. Osztályfőnökünk Brügi-nek hívta, amit mi átalakítottunk és megdupláztunk, lett Brümi-brümi. Innen egyenes út vezetett a reptér, majd a hangár, és végül a garázs elnevezéshez. Hát így csináltunk mi garázst a melegvizes medencéből...
Két nap hosszú idő. Ennyi idő alatt rengeteg hülyeséget lehet kitalálni,vagy mondani akár akarva, akár akaratlanul. Főleg akkor, ha nem túl sok ember van teljesen tiszta tudatállapotban (ez természetesen a járást és megfelelő mennyiségű és minőségű verbális kommunikáció fenntartását senkinél nem akadályozta).
Befejezésül jöjjön néhány mondat, melyek a két nap alatt elhangzottak:
„Tudok még balig számolni!"
„Értem a földet és fogtam egy halat a patakban (ez volt az egyik szoba)"
„Leesett a talpam, olyat estem..."
Hát ennyit az osztálykirándulásról :)
